Elérhetőségek

Gyanógeregye Község Önkormányzata
9774 Gyanógeregye,
Petőfi Sándor utca 54.
Telefon: +3694556038

Elérhetőségek

Gyanógeregye Község Önkormányzata
9774 Gyanógeregye,
Petőfi Sándor utca 54.
Telefon: +3694556038

Elérhetőségek

Gyanógeregye Község Önkormányzata
9774 Gyanógeregye,
Petőfi Sándor utca 54.
Telefon: +3694556038

Bemutatkozás / Falutörténet

Falutörténet

A XIII. század második felében Egerváry birtok volt. Középkori oklevelek szerint 1269. május 1-i keltezéssel Mária királynő Koltai Leonicius és András birtokában hagyja a gyanói földet, melyet Gyanó falu királynői népe magáénak vallott.
A XV. században Egerváry birtokhoz tartozott. Az Egerváryak rokonságban álltak a Geregyei családdal. Ezek birtokai Egervár és Geregye. A század közepe táján 1453-54-ben a Geregye melletti Töttös és Gyanó birtokosai, 1473-ban a Zalak puszta és Molnári helység is az övék lett. Későbbi birtokosok Kiss, Móricz és Inkey családok voltak.
Az Egerváryak a Rába és a Sorok mentén Geregye táján vagy tíz helységben voltak földesurak a Geregyeiekkel együtt. 1494-ben a főnemesi családok sorába emelkedtek, földbirtokokat kaptak harci győzelmeikért. (Mátyás-, Corvin János-, Zsigmond királytól.)

A szomszéd település Geregye (Geregen, Gherege) kis falu a Sorok patak mentén. Már a XIII. század második felében Egerváry birtok volt. Egerváry László a Geregye nemzetség legkiválóbb sarja volt. Egerváron született 1430-35 körül. 1473-ban Geregye és Gyanó birtokát elzálogosítja Polyáni Tamás Németújvár-i várnagynak. A Geregyei család Dömötöriben vásárol birtokot 1688-ban. A Geregyei Egerváry család számos vármegyei tisztséget töltött be Vas megyében. A nemzetség címere: égerfalombot tartó, könyöklő páncélos kar. Egerváry László halála után a család két évszázados munkássága után összeroppant, a vagyon szétfoszlott. Családot egyedül VII. Mihály alapított. Első nejét Cziráki Évát Török János Széchenyi kastélyában ismerte meg. 1633. október 8-án volt a kézfogó, az esküvő 1634. szeptember 29-én Szentgróton. Október 2-án vitte az új menyecskét Geregyébe, az ősi udvarházba. Mihály fiaival a Geregye helység határában elterülő „Nyesevölgy” erdőt 10 évre lezálogosította. Cziráki Éva 1635-ben fiút szült, de a szülés után december 22-én meghalt. Mihály másodszor Dömötöriből nősült, Bagoly Mihály és Bagolcsay Anna leányát vette el.
Ezután jobb napok virradtak az Egerváry családra. A Geregyei udvarház a mai napig is fönnáll.
Geregye 1945-ig virágzó kúria helység maradt, gazdálkodói kisbirtokosok, bérlők voltak. A Lunkányi család sírboltja megtalálható a geregyei temetőben és Nagycenken.
A birtok utolsó bérlője Sopronfalvi (Zeltenhoffer) Rezső volt, a híres harangöntő testvére.

Gyanógeregye Gyanó és Geregye falvak egyesítésével 1932-ben jött létre, de mindvégig megtartotta településéhez és földjéhez hűségét.

Geregye falu pecsétje hivatalos iratokon a XIX. század közepén tűnik fel. A 24 mm átmérőjű negatív vésetű kerek pecsét közepén lőréses bástyán egy strucc áll, felette kurzív betűkkel írt „Geregye helység” felirat olvasható, Gyanó község első pecsétjét az 1857-es kataszteri birtokfelmérés hitelesítő záradékában találtuk meg. Az ovális pecsét közepében kerekes eke, felette GYANÓ felirat látható. Ezeket a pecséteket a századfordulóig használták. Vas megyében 1907-ben végezték el a községek névtörzskönyvezését. Ekkor lehetőség lett volna arra, hogy címeres pecsétet csináltassanak, de sajnos egyik község vezetői sem tartották ezt fontosnak, és pecsétnyomójukon csak köriratot jelenítettek meg. Nem készült címeres pecsét az 1932-es községegyesítéskor sem. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a X századi szimbólumok szép lassan feledésbe merültek.

A képviselőtestület a rendszerváltozás után határozta el a címer megalkotását.

Tervezte: Feiszt György

A címer leírása: Vágással két mezőre osztott domborpajzs felső kék mezejében ezüst bástyán jobbra forduló struccmadár áll. Az alsó Vörös mezőben arannyal festett kerekes eke lebeg.
A pajzsra nemesi arany lombkorona van helyezve. A kék mezőben ezüst bástyán álló strucc Vas vármegye címere. Feltételezhető, hogy a Geregye községben hajdan élt kisnemesek a megyei nemességhez tartozásukat fejezték ki azzal, hogy a megyei címer tő elemét pecsétjükre vésették. Az eke a hajdani mezőgazdaságból élő falvak egyik megszokott jelképe volt.
A zászlólap — arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap — alapszíne kék és vörös. Rajta az első harmad vonalában, mint tengelyen foglal helyet az Önkormányzat címere.




« Vissza az előző oldalra!

Gyanógeregye Község Önkormányzata - Magyar